A VITAL projekt rövid áttekintése

Háttér

• Az Európai Unióban (EU) a növekvő idősödő népesség jelentősen növekvő keresletet támaszt az egészségügyi szolgáltatások iránt, különösen az idősebb felnőttek körében előforduló fertőző betegségek vonatkozásában, beleértve az 50 év felettieket is.
• Az emberek öregedésével immunoszeneszcenciát tapasztalnak, ami az immunrendszer funkcióinak természetes csökkenése. Ez a folyamat növeli a súlyos fertőzések kockázatát, és bonyolítja a diagnózist, különösen az idősek gondozási intézményeiben.
•  Az oltás továbbra is létfontosságú stratégia a fertőző betegségek előfordulásának csökkentésére és az egészséges öregedés előmozdítására. Az idősebb felnőttek vakcináinak fejlesztése és javítása érdekében mélyebb megértésre van szükség a főbb fertőző betegségekről, amelyek ezt a demográfiai csoportot érintik.

Célkitűzések

A WP1 átfogó célja, hogy javítsa a meglévő oltással megelőzhető fertőző betegségek (VP) 50 év feletti felnőttek körében Európa-szerte előforduló járványtanának, kockázati tényezőinek és terheinek megértését.

Néhány kulcsüzenet / megállapítás kutatási tanulmányokból

• Bár a fertőző betegségek nem vezetnek magasabb kórházi kezelési arányokhoz más állapotokkal összehasonlítva, jelentősen befolyásolják az életminőséget, a törékenységet és a mindennapi működést. Az életkor emelkedésével e betegségek terhe is növekszik, a 80 évesnél idősebbek körében a halálozási arány háromszor-tizenötször magasabb, mint az 50 évesnél idősebbek körében.
• Az idősebb felnőttek között a fertőző betegségek miatti korai halálozás (50+ év) nagy aggodalomra ad okot, az elvesztett életévek (YLL) az összes fogyatékossággal korrigált életév (DALY) 68-87%-át teszi ki.
• Az életkorral összefüggő immunitáscsökkenés (immunoszeneszcencia) és a vakcinák hatékonyságának megértése elengedhetetlen. A megfigyeléses tanulmányok azonban nehézségekbe ütköznek a zavaró tényezők miatt, különösen az alacsony oltási arányú, valamint a kor- és nemspecifikus demográfiai és egészségügyi adatokkal korlátozottan rendelkező területeken. Ezek a kihívások megnehezítik a vakcinák hatásának pontos értékelésére irányuló erőfeszítéseket az idősebb populációkban.
• Az EU egészére kiterjedő, az idősebb felnőttek körében előforduló fertőző betegségteher átfogó adatbázisának létrehozása kihívást jelent az európai országok közötti jelentős különbségek miatt. A demográfiai különbségek, az egészségi állapot, a komorbiditások, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés és a járványügyi minták miatt nehéz az adatok általánosítása a régiók között.
• Ezek a megállapítások hangsúlyozzák a jobb adatgyűjtés, a megelőző intézkedések és stratégiák szükségességét az idősebb felnőttek körében előforduló fertőző betegségek növekvő terheinek kezelésére. Az Európán belüli folytatódó kutatás és együttműködés elengedhetetlen ennek a sebezhető populációnak a megóvása érdekében.

Kulcsfontosságú publikációk linkjei

• European data sources for computing burden of (potential) vaccine-preventable diseases in ageing adults
• Incidence of Invasive and Noninvasive Pneumococcal Pneumonia Hospitalizations in People Aged ≥50 Years: Assessing Variability Across Denmark and Spain
• Measuring the impact of hospitalization for infectious diseases on the quality of life of older patients in four European countries: the AEQUI longitudinal matched cohort study (2020-2023)

A fertőzésekkel szembeni immunitás javítása az idősebb felnőttek védőoltása révén

Háttér

• A védőoltások létfontosságú szerepet játszanak a fertőző betegségekhez kapcsolódó morbiditás és mortalitás leküzdésében.
• A jelenlegi oltási programok nem nyújtanak kellő védelmet az idősebb felnőtteknek, így kiszolgáltatottá válnak a súlyos betegségeknek.
• Az öregedés hatással van a védőoltásokrara adott immunválaszra, de ennek a hatásnak a pontos mértéke, az egyének és a vakcinák közötti eltérések, valamint az, hogy hogyan lehet ezt megjósolni, továbbra sem ismert.

Fő célkitűzés

Klinikai vizsgálat elvégzése a különböző korcsoportok védőoltásokra adott immunválaszának hátterében álló mechanizmusok megértése érdekében három különböző vakcinával szemben.

Főbb eredmények (I):

• Az influenza elleni emlékeztető oltás minden korcsoportban hasonló ellenanyag titereket váltott ki, míg az idősebb felnőtteknél az elsődleges pneumococcus és COVID-19 oltást követően alacsonyabb ellenanyag-koncentrációkat figyeltek meg, mint a fiatal felnőtteknél.
• Az oltást követő 6. hónaptól az idősebb felnőtteknél minden vakcina esetében rövidebb ideig tartó ellenanyagválaszt figyelték meg.
• Hasonlóképpen, egy másik kohorszban kimutattuk, hogy azok a középkorú felnőttek, akiknek korábban nem alakult ki alapimmunitásuk (akár természetes expozíció, akár oltás révén), gyengébb hosszú távú immunitást mutattak a MenACWY oltást követően, mint akik fiatal felnőttként szereztek alap immunitást.

Következtetések (I):

A korai immunitás megszerzése fontos a hosszú távú immunitás fenntartásában.

Bár úgy tűnik, hogy a VITAL kohorszban a vakcina által kiváltott antitestek mennyisége egy egyénen belül vakcinatípus-specifikus, a többnyire idősebb férfi felnőttek egy kis csoportja alacsony választ mutatott több vakcinára, ami arra utal, hogy ennek a csoportnak a javított oltási stratégiák középpontjában kell állnia.

Főbb eredmények (II):

• Először van bizonyítékunk arra, hogy az immunsejtek alcsoportjai felhasználhatók az egyének rétegzésére a több vakcinára adott válaszuk alapján.
• Olyan immunsejt-alcsoport-klasztereket azonosítottunk, amelyeket immuntípusoknak neveztünk el, és amelyek az életkornál hatékonyabban kategorizálják az egyéneket.
• Továbbá, amikor ezeket az immuntípusokat az influenza elleni védőoltásra, valamint a több vakcinára adott ellenanyagválaszra adott válaszra vonatkozóan értékeltük, azonosítottunk jó és rossz válaszadó immuntípusokat is.
• Végül az immunsejtek alcsoportjainak mérése alapján egy új metrikát fejlesztettünk ki, amely azonosítja az immunrendszer zavarát, és amely potenciálisan úttörő diagnosztikai eszközként szolgálhat a jövőbeli kockázatértékelés és monitorozás számára.

Következtetések (II):

Ezek az eredmények javítják a képességünket, hogy megjósoljuk, kik reagálnak kevésbé a vakcinákra, és azonosítani tudjuk azokat az útvonalakat, amelyeket a jövőbeni új intervenciós stratégiák célba vehetnek. A jelenlegi adatok olyan specifikus sejttípusokra utalnak, amelyek részt vehetnek ezekben a válaszokban.

Főbb eredmények (III):

A projekt az elesettség és a gyulladásos állapot (az idősebb felnőtteknél gyakran megfigyelhető krónikus alacsony szintű gyulladás) mélyebb megértését is lehetővé teszi, ami segíthet a fertőzések nagyobb kockázatának kitett egyének azonosításában, ami alternatív oltási stratégiákat tesz szükségessé.

E gyulladásos markerek közül több is kapcsolódik az általunk azonosított rossz válaszadó immuntípusokhoz.

Következtetés (III):

Egy átfogó elemzés, amely az összes immunológiai öregedési paraméter korrelációját vizsgálja a vakcinaspecifikus immunválaszokkal (beleértve az antitestszinteket, a T-sejtválaszokat, a sejtkinetikát és a génexpressziós profilokat), holisztikus képet ad az oltásra adott választ befolyásoló tényezőkről és annak kulcsfontosságú meghatározóiról. Ez az információ döntő fontosságú lesz a vakcinafejlesztéshez és az idősebb felnőttek új oltási stratégiáinak kidolgozásához.

Jövőkép:

A projekt által elért eredmények, az immunöregedés jobb megértése kulcsfontosságú lehet a jelenlegi és jövőbeli oltási programok kidolgozásában és fejlesztésében, különösen az új vakcinák megjelenésével. Segítséget nyújt az új adjuvánsok jövőbeli kiválasztásában és azon egyének azonosításában is, akik számára előnyösek lennének a jelenlegi oltásási stratégiák az immunöregedés problémájának enyhítésére.

Linkek az eddigi legfontosabb publikációkhoz:

Ohm M et al Vaccines 2020 - doi: 10.3390/vaccines8040624

Van der Heiden M et al Nat Commun 2024 - doi: 10.1038/s41467-024-50760-9

Cevirgel A. et al Aging Cell 2024 PMID; 38146142 - doi 10.1111/acel.14048

Cevirgel A et al Aging Cell 2022. PMID 36081314 - doi: 10.1111/acel.13703

Cevirgel A et al MedRxiv 2024.

Van Sleen Y et al Immun Ageing 2023 - doi: 10.1186/212979-023-00391-3

A védőoltások értéke

Háttér

A védőoltások létfontosságú szerepet játszanak a fertőző betegségekhez kapcsolódó morbiditás és mortalitás elleni küzdelemben.

A jelenlegi oltási programok nem nyújtanak kellő védelmet az idősebb felnőtteknek, és így kiszolgáltatottá válnak a súlyos betegségeknek.

Ez a fertőző betegségek miatt jelentős egészségügyi kiadásokat és nagyobb társadalmi terhet eredményez a gyorsan öregedő népességben, ezért sürgősen hatékonyabb oltási stratégiákra van szükség az idősebb felnőttek számára.

Célkitűzések

A WP3 célja a jelenlegi fertőző betegség kezelés és az új megelőző beavatkozások teljes gazdasági hatásának vizsgálata.

Ez magában foglalja olyan gazdasági modellek kidolgozását, amelyekkel ezeket a hatásokat becsülni lehet, és amelyek meggyőzően jelentik a döntéshozók számára a fertőző betegségekre irányuló beavatkozások gazdasági következményeit. A gazdasági modellek olyan tényezőket vesznek figyelembe, mint az idősek eesettségének szintje, a fertőzés típusa, az egészségügyi ellátás igénybevétele, a lakóhely és az egészségi állapot.

Ezek az elemzések alapvető fontosságúak a közegészségügyi stratégiák javítása és az idősödő népességben a fertőző betegségek hatékony kezelésének biztosítása érdekében Európa-szerte.

A különböző kutatások néhány fő üzenete/megállapítása

• A védőoltások alapvető szerepet játszanak az egészséges öregedés biztosításában és az idősebb felnőttek életminőségének megőrzésében, és az erőfeszítéseknek az átoltottság növelésére kell összpontosítaniuk, annak érdekében, hogy a védőoltások előnyeit maximalizálják.

• Az előrejelzések szerint a következő évtizedekben a népesség elöregedése miatt az idősebb felnőttek körében a jelenlegi átoltottság fennmaradása esetén az influenza, a pertussis, a herpes zooster és a pneumococcus okozta   betegségteher jelentősen fog növekedni.

• A standard dózisú vakcinákról a nagyobb dózisú vakcinákra való áttérés nemcsak a kórházi kapacitásra nehezedő nyomást csökkenti, hanem jelentős költségmegtakarítást is eredményez.

• Az idősek körében az elesettség gyakorisága szorosan összefügg az egy főre jutó GDP csökkenésével, különösen a 65-79 éves korcsoportban.

• A életkor és egészségi állapot szerint kapcsolattartási magatartás heterogenitása és ennek kapcsolata az elesettséggel fontos tényező a fertőző betegségek jelentette teher tekintetében.

• Az általunk alkalmazott innovatív modellezési megközelítések segítenek azonosítani az idősödő felnőttek immunizációs programjairól történő döntéshozatal és végrehajtás erősségeit és gyengeségeit,  a döntésekhez szükséges tudományos bizonyítékokat, valamint demonstrálják a járványkitörések gazdasági hatását a döntéshozók számára.

Linkek az eddigi legfontosabb publikációkhoz

• The public health value of vaccination for seniors in Europe
• Investing in the Prevention of Communicable Disease Outbreaks: Fiscal Health Modelling-The Tool of Choice for Assessing Public Finance Sustainability 
• Country score tool to assess readiness and guide evidence generation of immunization programs in aging adults in Europe
• Cost-Effectiveness of Pediatric Influenza Vaccination in The Netherlands
• Cost-effectiveness analysis on elderly pneumococcal vaccination in the Netherlands: Challenging the Dutch Health Council's advice
• Cost-Effectiveness of Quadrivalent Versus Trivalent Influenza Vaccination in the Dutch National Influenza Prevention Program
• Reconstructing the Effectiveness of Policy Measures to Avoid Next-Wave COVID-19 Infections and Deaths Using a Dynamic Simulation Model: Implications for Health Technology Assessment
• Short- and long-term impact of vaccination against cytomegalovirus: a modeling study
• Vaccination of older adults: Influenza, pneumococcal disease, herpes zoster, COVID-19 and beyond
• Frailty prevalence in 42 European countries by age and gender: development of the SHARE Frailty Atlas for Europe
• Consultations for Influenza-Like Illness in Primary Care in The Netherlands: A Regression Approach
• Exploratory Analysis of the Economically Justifiable Price of a Hypothetical RSV Vaccine for Older Adults in the Netherlands and the United Kingdom
• Reducing Hospital Capacity Needs for Seasonal Respiratory Infections: The Case of Switching to High-Dose Influenza Vaccine for Dutch Older Adults
• Incidence, direct costs, and duration of hospitalization of patients hospitalized with community-acquired pneumonia (CAP): A nationwide retrospective claims database analysis

Háttér

• A védőoltások létfontosságú szerepet játszanak a fertőző betegségekhez és az általuk okozott halálozás elleni küzdelemben.
• A 4. munkacsoport az idősebb felnőttek oltásával kapcsolatos tájékozott döntéshozatallal kapcsolatos meghatározó tényezőket és információs igényeket vizsgálta.

Fő célkitűzések

• Feltérképeztük az idősebb felnőttek szemléletét és igényeit a védőoltásokkal kapcsolatban.
• Továbbá megvizsgáltuk az idősebb felnőttek oltásával foglalkozó egészségügyi szakemberek felfogását, attitűdjeit és tudáshiányát.
• Végül kidolgoztunk egy keretrendszert, amely átfogó és innovatív oktatási forrásokat tartalmaz a vakcinákkal kapcsolatban a felnőttek és idősek ellátásában részt vevő egészségügyi szakemberek számára.

Főbb eredmények és következtetések (I)

• Olaszországban, Franciaországban, Magyarországon és Hollandiában fókuszcsoportokat tartottunk az idősebb felnőttek védőoltásokkal kapcsolatos felfogásának és döntéshozatali magatartásának feltárására.
• Az influenza- és tetanusz elleni vakcinák általánosan ismertek voltak a résztvevő idős felnőttek körében. A pneumococcus és a herpes zoster elleni vakcinák ismertsége alacsonyabb volt.
• A résztvevők több információra tartottak igényt a vakcinák lehetséges mellékhatásairól, ellenjavallatairól és a védelem időtartamáról.
• A tájékoztatás a védőoltással kapcsolatos döntéshozatal feltétele. A háziorvosokat találták a vakcinákkal kapcsolatos legfontosabb információforrásnak.

Főbb megállapítások és következtetések (II)

• Szisztematikus áttekintést végeztünk annak érdekében, hogy azonosítsuk azokat a hatékony oktatási beavatkozásokat, amelyek javíthatják az egészségügyi szakemberek képességét abban, hogy párbeszédet folytassanak az idősebb felnőttekkel a védőoltásokról.
• A személyre szabott emlékeztetők és a többkomponensű beavatkozások hatékonyan segítik az egészségügyi szakembereket abban, hogy az oltásokról beszéljenek az idősebb felnőttekkel.
• A kizárólag oktatást tartalmazó beavatkozások kevésbé tűnnek hatékonynak más beavatkozásokhoz képest mind a tudás átadás, mind az attitűd formálás, mind az átoltottság növelése szempontjából.

Főbb megállapítások és következtetések (III)

• Kidolgoztunk egy oktatási keretrendszert, amely átfogó és innovatív információforrásokat tartalmaz a vakcinákkal és immunizálási stratégiákkal kapcsolatban a felnőtt és idősek körében dolgozó egészségügyi szakemberek számára.
• Az oktatási beavatkozások keretrendszere összefoglalja a VITAL-projekt során a WP4 összes kulcsfontosságú megállapítását, és újonnan létrehozott anyagokat (videókat, infografikákat), a vakcinákkal és a vakcinával megelőzhető betegségekkel kapcsolatos releváns és megbízható adatforrásokra mutató linkeket, valamint a rendelkezésre álló tanfolyamok és képzések áttekintését is tartalmazza.
• A keretrendszert befogadó portál online, ingyenesen elérhető, és az egészségügyi szakemberek számára öt európai nyelven érhető el.